Nagyvonalakba a földrajzáról

2010.07.05. 11:27 Barbibubu

Mallorca térképeKönnyen kevesebbre becsülik Mallorca nagyságát, a sziget mérte mégis 3640 négyzetkilométer. Lakossága: 580 000 fõ.
A turisták többsége a kiterjedt Palmára összpontosít és a termékeny síkságokra, amelyek a fõváros és az Aicudia öböl kanyarulat legfontosabb közlekedési tengelyén, Palma-Inca-Alcudia mentén helyezkednek el. A sziget délkeleti részén a partok, a hegyvidékek és a síksági területek, csak viszonylag gyéren lakottak. Kivéve a szezonban, ami kb. május elejétõl október végéig tart, amikor évi több mint 4 millió külföldi turista látogat az északi, keleti és délnyugati strandok szünidei központjaiba.
A kelet irányába csatlakozó, gyakran hullámos síkságú Es Pla, Mallorca középsõ részén, kisebb hegyvonulatok által megszakításra kerül. Kolostorok és zarándoki templomok koronázzák ezek jellegzetes kiemelkedéseit.
Amíg délkeleten a síkság a partig húzódik, a keleti kikötõvároskák és a Porto Petrotól a Cala Ratjadaig elterülõ urbanizációk többé kevésbé, egy további hegyvidék (a Serra Lievant) védelme alatt állnak, amely északon Ärta egész félszigetére kibõvül. Ez eléri a több mint 500 méter magasságot. Oly változatosan mutatkoznak a partvonalak, mint a sziget belsejében lévõ tájak.
A nehezen megközelíthetõ öblökben, az északnyugati meredek part mentén, csak Puerto de Sollerben és Cala de San Vicenteben lehet homokos tengerpartokat találni.

A túlnyomórészt sziklás, keleti partnál, számos kis idilli homokos tengerparti öblökre lehet bukkanni. Mély bevágások a partvonalban (Cala d'Or, Cala Mondrago) és az áttörés utáni bõvülõ öblök (Porto Petro, Porto Colom) védett, vízisportra kijelölt területeket kínálnak.
Északkeleten széles, nyitott strandok állnak, részben fehér homokkal, egyesülve a türkizen csillogó vízzel. (Sa Coma, Cala Millor és Cala Guya)
A sziget északi részében található Pollensa öble, beleértve a gyönyörû szép, dél felé irányuló Formentor strandot is, kisebb partszakaszokat kínál sziklás oldalán és változó minõségû homokos tengerpartot a tengerparti sétány mentén. 8 kilométer megszakítás nélküli partvonala van az Aicudia öbölnek, Puerto de Aicudia és C'an Picafort között. A védtelen északkeleti fekvés miatt, szeles idõben, nem ritkán, erõs hullámtörés keletkezik.
C'an Picaforttól/Son Baulotól keletre egy keskeny, kevésbé vonzó sziklapart kezdõdik. Különlegesnek számít a hófehér, több kilométer hosszú Es Trenc part, Colonia de Sant Jordi és La Rapita között. Az álomszerû partokon, erdei fenyõvel benõtt, keskeny dûneövezeteken kívül tájilag, ez a szigetsarok nem kínál semmit. A La Rapita mögött a tengerpart meredeken emelkedik, és kevés megszakítás nélkül is, alig érhetõ el Palma öble. Részben mesterségesen feltöltött vagy kiterjedt partjai, többé kevésbé vannak beépítve. Csak a nyugati oldalnak a külsõ vége, a Portals Vellsnél és Cala Figueranál lévõ öblök maradtak érintetlenek az urbanizáció folyamán.
A hozzácsatlakozó, enyhe, hegyes délnyugat, a napkeresõk legkedveltebb vidékeihez tartozik. Ennek kis és nagy öblei, parttal vagy part nélkül, valamennyien a turizmusipar és a folytonos ingatlan cégek kezében vannak.

 

Szólj hozzá!

Címkék: nyár földrajz mallorca július 2010

A bejegyzés trackback címe:

https://mallorcaidojaras.blog.hu/api/trackback/id/tr942130476

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.